2014. szeptember 14., vasárnap

Balinles



Így a harmadik, horgászat nélküli hét vége felé erősen úgy éreztem, hogy  lassan beülök a sarokba, és mereven magam elé bambulva dülöngélek előre-hátra. Esetleg bebőbebőbebőzök a számmal. Végtelenül fura időjárásunknak hála, a munka is megszaporodott a műhelyben, cserébe a frontoktól frusztrált emberek némi hülyesége is ott csapódik le, ez a második oka a csend és a természet utáni vágy erősödésének.
Meg hát horgászni akarok bakker, ha nem megyek megkérdik itthon mire ez a sok hóbelevanc ha nem használom. 
Bár az új kenyér ünnepén  volt utoljára a kajak az ülepem alatt, mégsem mertük megreckírozni a mai napon, szelet is mondtak meg nem kevés esőt (Hála az égnek mindkettőből módjával kaptunk), így abban maradtunk Lackóval hogy majd reggel beszélünk. Írtam neki hogy erre 8 előtt ne is számítson, én alszom amíg bírok. Fél 8 körül már meg is találtam a telefont, gondoltam ő szokásához híven legalább 5 óta kint van, de amikor félálomban beleszólt igen meglepődtem. Aztán kiderült, hogy azért nem volt olyan sima az éjszakája egy hátizomgörcs miatt, így késői portya elé néztünk. 
Lackó úgy gondolta, egy kis akupunktúrás kezelés csak jót tehet a hátának, néhány csuka segített is neki ebben, csak nem értem miért a kezébe húzkodták a wobblerek horgait. Talán ott van valami reflexzóna.. Igen segítőkész kis állatok ezek, vagy négyen siettek a kolléga segítségére a rövid kirándulás alatt. 
A délelőtti órákban őnék is többször tiszteletüket tették körülöttünk, úgy rótták a köröket, csapkodva a küszrajt, hogy néha nehéz volt máshova dobni mint közéjük. Persze azért sikerült.. Nem, nem panaszkodom, sose rosszabb pecát. Egyedül a sügereket hiányoltam, nem láttam egyet sem, pedig a szokott helyükre is befurakodtam néhány kis gumival. Majd előkerülnek. Mindenesetre ha továbbra is így esik előbb jönnek hozzánk a halak az úton, mint mi hozzájuk. Bár mi még Zalai barátainkhoz képest sehol sem vagyunk vízmennyiség tekintetében.. kussolok. Ja, kép. Az is van. Egykettő. 
ilyenkor jó a lenyomott szakáll. Mármint a horognál.


nem tegezhető őn
tavaszi szél vizet áraszt,Lackó éppen balint fáraszt..
..de rettentő kíméletes, hozzá sem ér a halhoz úgy engedi szabadon..
..
nőjön nagyra





1 megjegyzés:

  1. Az akupunktúra használt...és már az ujjaim sem lüktetnek...:) Jó kis kirándulás volt.

    VálaszTörlés