2015. április 6., hétfő

Negyedéves tortúra



Negyed év. Három hónap, na. Mi? Ja, hogy hányszor? Nyolcszor. Ne röhögj, tényleg. És most fogtam először. Demár. Ja, igazad van, egyszer a Ribniken már volt néhány, februárban. Akkor úgy mondom hogy először hazai vízen. Hogyhogy hogy? Ígyhogy. Nem kell mindig fogni... Ne röhögj, nem vagyok én "profihorgász" , lelkes amatőr vagyok, mindegyik kirándulás jó volt, és még a halpucolást is megúsztam. Hogy amúgy sem viszem el? Ja, ezt az asszony is gyakran emlegeti... Pedig olykor mégis, csak ritkán. Azért, mert nem eszik meg mindegyiket. Jó, jó sajnálom is, persze. Ezt is, hát. Ne röhögj.. Azért mert ez volt az első idei. Mondtam hogy ne röhögj. Különben is olyan szép egészséges volt, olyan gyönyörű tavaszi színekkel, hogy csak egy gyors fotót lőttem amíg a szákban volt és már ment is vissza. Hogyhogy mit szóltak? Röhögtek mint te most.Hogyhogy miért? Mert jó. Amikor fogunk. Amikor nem akkor is. Hát azért, te szerencsétlen, mert jó ott kinn. Esett hát, elég sokszor, de tudod hogy én csak hétvégén tudok menni a meló miatt, és ha esik akkor esik. Nem, ha fúj azt ki nem állom. Esőben már kajakoztam idén közel négy órát Lackóval úgy, hogy dobtam vagy tizet, de ha nagyon fúj én ki nem megyek. Kicsit fújhat. Ne röhögj, öregszem. Ja, kockás takaróval a térdemen, mi? Nincs is kandallóm, te hülye, tudod hogy nem szeretem a meleget. Hogyhogy mi van nyáron? Akkor is megyek, ott be tudom magam vizezni, az más meleg. Nem baj ha nem érted, ez az én dolgom. Eljönni velem? Eee öööö... Tudod, leginkább azért megyek hogy egyedül legyek kicsit. Nem, nem szoktunk reggeltől estig inni. Tudod mit, inkább mutatok képeket arról mi volt eddig idén , akkor talán kevesebb marhaságot kérdezel...

A január végi Pikesaber-teszt, miután döcögve bár, de megjöttek a csomagok....





A február végi kirándulás a srácokkal,






néhol csak így jutsz át, de legalább nincs tömeg






itt még csak elkezdte..

...itt már átalakulóban....

..a berserker

de a másik nem ijed meg, rámond valami hülyeséget a zsinór végére, majd azzal fárasztja

a visszaút egyszerűbb

...


..jedi erővel


persze meglepetés így is érheti az embert...


A február végi evezés a holtágon négyórányi esőben...







Lackó büszkén szemléli reggeli alkotását



dokumentálom a lábbeliket...
...és az egyéb "kincseket", amiknek a gazdája nem ismeri a szemetest



a nap fogása


 A márciusi terepszemle az egyik kedvenc patakunkon, akkor csak pont annyi esett, hogy ne legyen jó nekünk..





A srácokkal először a köveken március végén...



eddig próbáltam, de semmi se szeretett volna szórakoztatni

És végre eljött az április eleje


verseny után édes álom aranyéremmel a nyakban a víz felé

látszik már a tavasz...

...meg hogy vége a tilalomnak...


kemény meló ez a peca...

...meg a fára mászás




a világ legjobb -nem EU-konform- játszótere

bab, rezsó, boldogság



ennek anya örült a legjobban miután hazaértünk

lassan a dobás is megy őkelmének...



nálam is alakul...

és a tavasz is megjött valahára!



És hogy élvezem-e? Szerinted?




2 megjegyzés:

  1. Az élményt nem a halak darabszáma adja. Soha rosszabb első negyed évet! :)

    VálaszTörlés